Ma Siófokon tárgyaltam kedves régi ügyfeleimmel, akiknek anno én intéztem a lakáshitelét. Öröm volt látni, hogy a fiatal házaspár milyen szépen berendezkedett, és jó érzés volt, hogy segítettem nekik kiszabadulni az albérletből. Most pedig pont összejön nekik a várandósági hitel, aminek az ügyintézését szintén rám bízták.

Késő délután az NRG Tánciskola bemutatójára kellett mennem forgatni a boglári Platán térre. A nap még viszonylag magasan, így a fák alatt a fényviszonyok nem éppen ideálisak voltak. A fellépők jobbára tizenéves kislányok, akik főleg Budapestről és környékéről érkeztek a tánciskola által szervezett nyári táborba, és a tanultakat mutatták be a strandról hazafelé tartó közönségnek.

A program látványos volt. Egyetlen apróság rondított bele, a műsor felénél megjelent egy 60 év körüli "úriember" fecskében, s miután kétszer átlejtett a kamera előtt, beállt közvetlenül mellém, majd a háttérzenét túlkiabálva telefonálni kezdett.

- Te, itt valami gyerekek ugrabugrálnak!

- Nem, nem tudom, hogy mikor kezdődött!

- Mondom, most megy!

- Ja, valami discó, vagy mi!

Finoman megkocogtattam a vállát, és megkértem, hogy menjen odébb. Erre távolabb ment kb. két méterrel, és folytatta az üvöltözést. Én nagyon igyekeztem szépeket gondolni róla, de nem igazán sikerült. Így csak abban reménykedtem, hogy a mikrofon majd az elölről érkező hangokat részesíti előnyben. Szerencsére így lett...