A gyógytornásszal való tegnapi beszélgetés arra ösztönzött, hogy növeljem a mozgás mennyiségét. Megemlékeztem róla, hogy Dr. Paul Clayton előadásában hosszan beszélt arról, hogy nem is olyan régen, az elődeink jóval több kalóriát vittek be, akár napi 4000 kcal-t is, még sem híztak el, mert fizikai munkát végeztek és elégették. Viszont, a több bevitt étellel több hasznos tápanyagot is bevittek... Ördögi egy kör ez!

Egyébként ma ezerrel tombolt a nyár, mi 35 celcius fokot mértünk itthon a teraszon. A Balaton 5 perc sétára, így adja magát az úszás, csak fel kell kelni az íróasztaltól. Mondjuk, ez sem mindig könnyű, amikor minden munkám késésben van.

Délután kiállításmegnyitókra voltam hivatalos, nyitott a balatonboglári Pincetárlat és a kápolna tárlatok. Ebben a hőségben pincében kiállítást nyitni nem olyan rossz, de utána felmászni a kápolnákhoz és a napon végig állni egy megnyitót, az már kihívás. Persze, kötelességem is ott lenni, de ezúttal élmény is volt, hiszen mindhárom helyszínen kifejezetten tetszett, amit láttam.

Ami viszont a két kápolna között a domboldalban fogadott, az leírhatatlan! Virágzik a levendula és a lemenni készülő nap fényében ezernyi lepke és poszméh rajzott a nagymama illatú, lila virágokon. A látványnak nem lehetett ellenállni, így vagy egy órát kamerázgattam a tűző napon fel-alá rohangálva a 12 kilogrammos cuccal és hátizsákkal. Ilyenkor, amikor elkap az ihlet, akkor megszűnik a külvilág. Csak hazaérve vettem észre, úgy leizzadtam, hogy vizes volt rajtam még a cipő is.

Mindent ledobtam és irány úszni! Másfél óra ázás a naplementében a legjobb fogyókúrás program. Majd holnap reggel kiderül, hogy mennyire működött...